Első nap Ausztriában.
Nagyon rossz. 4 gyerek van ebből a legnormálisabb a legnagyobb de rá nem kell vigyázni…
A két kicsi kiborít.
A kicsi lány csak az apjával akar lenni. Az összes szót fogadatlan. A kis fiu lesz*rja hogy mit mondok, mit kérdek. Akkora mocsok van,hogy én ilyet még nem láttam. Ez nem normális dolog.  Semminek sincsen helye. Minden szanaszét van. Undorító.
A szobámban két kicsi ablak van , egy fém emeletes ágy és nagy kosz. Utáloom!!!
Haza akarok menni.
Igen. Most csak ez jár a fejemben. Nem értem amit mondanak. Nagyon egyedül érzem magam. Ezért is írtam le. Gondoltam ha leírom akkor hátha kicsit jobb lesz.
Ennyi.

Mostmár este van, lett netem így már kicsit jobban vagyok J Kiváncsi vagyok a holnapra. Remélem jobb lesz. J