Ha majd egyszer találkozunk,
Jégfagyosan, hidegen,
S úgy elmegyünk egymás mellett,
Mint két puszta idegen;
Rám se nézel, rád se nézek, kétfelé visz az utunk,
De az utca két sarkánál mégis visszafordulunk...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szandra1026.blog.hu/api/trackback/id/tr78201288
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
corpusz hiszti · automatice.blog.hu 2007.10.20. 20:58:12
Megládd, megint futunk a berken át,
feledve tél jegét.
A záros kert-ajtón s a kerten át,
ha felszikkadt a rét.
Most hűs estére hűsebb éjszakát
borít fehér sötét.
De majd megint futunk a berken át
s fogjuk köröskörűl az almafát,
feledve tél jegét,
ha felszikkadt a rét.
feledve tél jegét.
A záros kert-ajtón s a kerten át,
ha felszikkadt a rét.
Most hűs estére hűsebb éjszakát
borít fehér sötét.
De majd megint futunk a berken át
s fogjuk köröskörűl az almafát,
feledve tél jegét,
ha felszikkadt a rét.
corpusz hiszti · automatice.blog.hu 2007.10.22. 21:43:37
"Nedves az ajakam, és érett a tudományra,
az antik tudatot fojtani céda ágyba,
győzelmes keblemen fölszárad mind a könny:
vén arcra gyermekek kacaját bűvölöm.
Aki fátyoltalan lát engem s meztelennek,
nem kér holdat, napot, se csillagot, se mennyet.
Oly kitanult vagyok én, tudós Doktorom,
ha férfi fojtogat félelmetes karom,
vagy törzsem átadom fogadnak, hogy bemarhass,
oly félénk és merész, törékeny és hatalmas,
hogy értem ágyamon, mely kéjben imbolyog,
elkárhoznának a testtelen angyalok."
az antik tudatot fojtani céda ágyba,
győzelmes keblemen fölszárad mind a könny:
vén arcra gyermekek kacaját bűvölöm.
Aki fátyoltalan lát engem s meztelennek,
nem kér holdat, napot, se csillagot, se mennyet.
Oly kitanult vagyok én, tudós Doktorom,
ha férfi fojtogat félelmetes karom,
vagy törzsem átadom fogadnak, hogy bemarhass,
oly félénk és merész, törékeny és hatalmas,
hogy értem ágyamon, mely kéjben imbolyog,
elkárhoznának a testtelen angyalok."
